Ozsváth Zita: Napos-Holdas Misi, a szerencse fia

Ozsváth Zita könyve igazán elgondolkodtató és lendületes olvasmány, mely mindig tartogat valami újat. Zseniális ötletnek tartom ahogy a hagyományos hőstörténetet kicsit átalakítva, finomítva, egyfajta újszerű lendülettel átültette a Tizenkét Égi Birodalomba. A népmesei motívumokkal átszőtt, tanulságos történet olyan tájakon kalauzol el bennünket, amik valójában a lelkünkben léteznek. Miért is? Mert a birodalmak a horoszkópok szerint, azaz bizonyos archetipikus jellemek szerint lettek megmintázva.

Minden fejezetben más-más birodalmon kalauzol át az írónő minket, ami részleteiben és végkimenetelében is hű az emberi lélekhez és jellemhez. Ahogy haladunk a történetben, fejezetről-fejezetre Misi, a főhős, egyre több és több lesz. Igaz, ő maga már a kezdetektől a legnagyobb érdemeket testesítette meg, de különböző küldetések teljesítése közben, tapasztalásai által vált csiszolatlan gyémántból igazi kinccsé, aki elnyerte a lehetőséget, hogy megmentse saját birodalmát a pusztulástól.

Ez a nem mindennapi vándorút ad garanciát arra, hogy változatos olvasmányt tartunk a kezünkben, hisz minden megváltozik, ahogy átlépünk egy-egy birodalom határán. Sosem tudhatjuk előre, mi fog történni a következő fejezetben, ami fenntartja a belső feszültséget az emberben és nem szívesen teszi le a könyvet, inkább tovább olvassa azt.

Misi maga a stabilitás, aki önnön természetességével halad előre az úton, soha szem elől nem tévesztve a célt. A leírások pedig olvasmányosak, s ez már nem képeskönyv, a megfogalmazás olyan pontos, hogy megelevenednek szemünk előtt a tájak, emberek és események. Ráadásul Zita nem hagyja, hogy elunjuk magunk egy-egy birodalomban, mesterien tesz pontot egy-egy fejezet végére, a maga hirtelenségével, ami szintén fenntartja azt a feszültséget, ami további olvasásra sarkall. Igaza is van, ha végeztünk a feladatunkkal valahol, akkor ideje továbblépni.

A könyv kifejezetten segíti építeni a gyermek fantáziáját, látókörét és elfogadóképességét. Nagyon jó példa arra, hogy mi is és a minket körülvevő világ is más és más, mégis mindenhol, minden helyzetben meg lehet találni önmagunk. Példa arra, hogy körbevesznek jó és rossz emberek, arra, hogy értő figyelemmel rájöhetünk ki áll mellettünk, s ki nem. Igazán jellemerősítő fejlődésregény az olvasó számára.

Misi testesít meg minden embert azzal, hogy magába szívta minden csillagjegy sajátosságait, megtapasztalta a világok különféle működéseit és sikeresen alkalmazkodott hozzájuk. Misi olyan archetipikus hős, akire a gyermekeknek a mai világban is szüksége van, aki olyan nyílt, mégis kritikus, csavaros észjárással áll a dolgokhoz, hogy valós válaszokat kaphasson és adhasson egy-egy problémára.

Főhősünket az égiek küldték, hogy mentse meg a világot érdemei által, ő az, aki a Nap és a Hold áldásával képes végig haladni magán az univerzumon, hogy beteljesítse sorsát. S bárhol is jár Misi, mégis van hazája, ahová visszahúz szíve, van kedvese, akit sosem feled, s bármely önös igényét képes felülírni az az akarat, amivel a népért cselekszik.

Olvasás közben kicsit azt érezzük, hogy mi magunk is bejárjuk a csillagképeket Misivel együtt, s megismerjük onnan fentről saját belső világunkat is. Mint, ahogy a mesékben általában, természetesen megkapjuk a boldog befejezést is, csak, hogy minden a helyére kerüljön a nagy kaland után.

Írta: Fodor-Nemes Erzsébet